formarajzkötésrajzfestéslámpásoklónemez labda

Diákjainknak

Védőháló a családokért



Befektetés a jövőbe

Új Magyarország

Nyertes pályázatok

nfü

„Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása”
intézményünk 5 015 200 Ft támogatást kapott






HATÁRTALANUL! program Tanulmányi kirándulás pályázat keretében iskolánk 1.440.000 Ft támogatást kapott.
A pályázati pénznek köszönhetően hetedik és nyolcadik osztályos tanulóink októberben  kilenc napott töltöttek Erdélyben.
A Waldorf-pedagógia a teljes emberi személyiség kibontakoztatásának szolgálatában áll.
Célja, hogy a gyermeket korának megfelelő testi, lelki és szellemi fejlődésében elősegítve
bevezesse az emberiség kultúrájába.

(Rudolf Steiner)




Osztálytanító álláspályázat!

Die Welt cikk a Waldorf-iskolákról

2013.03.21.
FacebookTwitteriWIW
Küldés e-mailben Nyomtatás Keresés Vissza


A düsseldorfi Henrich Heine Egyetem
átfogó vizsgálata a Waldorf-iskolások
oktatásával kapcsolatos tapasztalatokról





A gyermeküknek Waldorf-iskolát választó szülők természetesen mindig felteszik maguknak a kérdést: Remek dolog, hogy a gyermekem jól érzi magát az iskolában, sokoldalúan fejlődik a személyisége és egy csodálatos közösségben töltheti iskolás éveit, de vajon megállja-e majd helyét a világban? Nem marad-e le a többi iskoláshoz képest? Vagy egészen kisarkítva: Jó, hogy szépen rajzol és énekel a gyerek, de tudja-e majd a matekot?
A Die Welt 2012. szeptember 26-i számának egyik cikke egy erről szóló
tanulmány eredményeit tárgyalta.
lelkesen jelentkező diákok
A gyerekek egymással és egymástól tanulnak – a Waldorf-iskolákban nagy jelentősége van ennek az elvnek. Ez jót tesz az oktatás légkörének és nem árt a tanulás során elért eredményeknek sem.
 
Waldorf-iskolák dicsérete
Egy új tanulmány igazolta, hogy a Waldorf-iskolák életrevalóbb fiatal embereket nevelnek
Szerző: Fanny Jiménez
 
Waldorf-iskolások – ezek nem azok, akik eltáncolják a nevüket? Nehéz dolga van a reformpedagógiának, ha szeretné elérni a működését gyakran szkeptikus távolságtartással szemlélő közvélemény elfogadását. Ennek az az oka, hogy nehéz felmérni, valójában mennyire ésszerűek az alternatív oktatási koncepciók. A Waldorf-pedagógiának sincs könnyebb dolga, jóllehet történetileg hosszabb múltra tekint vissza, mint a többi reformkezdeményezés.
Andreas SchleicherAndreas Schleicher, az OECD oktatásügyi szakértője és a Pisa-tanulmányok nemzetközi koordinátora egy sajtókonferencián bemutatta a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem egyik vizsgálatát a Waldorf-iskolások oktatásának tapasztalatairól.
Ez az első, Németországban készült, nagyobb tanulmány, amely ilyen módon felmérte az oktatás minőségét és tapasztalatait. A felmérés során tíz iskola több mint 800, 15 és 18 év közötti tanulóját kérdezték meg. Az eredmény: a Waldorf-iskolások az állami iskolák tanulóival összehasonlítva nagyobb lelkesedéssel tanulnak, kevesebbet unatkoznak, úgy érzik, egyénileg fejlesztik őket, és az iskolában mindenekelőtt saját erősségeiket ismerik meg. Míg a tanulás a Waldorf-iskolások 80 százaléka számára okoz örömöt, addig az állami iskolákban ezt csak a diákok 67 százaléka állította. Az iskolai klímát és a tanulási környezetet is a megkérdezettek messze legnagyobb része, 85 százaléka írta le kellemesnek és támogatónak. Az állami iskolákban csak 60 százalék gondolta így. Továbbá a tanárokhoz fűződő viszonyt is lényegesen jobbnak ítélték meg - a Waldorf-iskolások 65 százalékával szemben csupán az állami iskolák alig 31 százaléka érezte így.
Az iskolával történő azonosulás is nagyobb, mint más iskoláknál; és emellett a Waldorf-iskolákban tanuló gyerekek lényegesen ritkábban szenvednek olyan szomatikus panaszok miatt, mint a fejfájás, hasfájás vagy alvászavar. Alvászavarban a diákok tizenegy százaléka szenved, szemben az állami iskolák 17 százalékával.
A szakértők számára ez arra utal, hogy a Waldorf-iskolákban sokkal kisebb tér jut a teljesítményelvárások miatti nyomásnak és a vizsgáktól való félelemnek, mint az állami iskolákban – és ez jót tesz a gyerekeknek.
A saját felelősség és az önrendelkezés hangsúlyozása a gyerekeket optimálisan felkészíti arra az életre, amely az iskola befejezése után várja őket. – Magas fokú kongruencia mutatkozik aközött, amit a világ követel az embertől és amit a Waldorf-iskolások elsajátítanak – mondta Andreas Schleicher. A kész tudás reprodukálásának egyre kevesebb a jelentősége, vélte az oktatásügyi szakértő. – Ma a legtöbb vizsgát már egy  okostelefon segítségével is le lehet tenni – mondta – ha azt akarjuk, hogy gyermekeink okosabbak legyenek, mint egy okostelefon, más kompetenciákat kell megtanítanunk nekik.
Fontos, hogy a tudást kreatívan és megoldásközpontúan alkalmazzák az új területekre. Erre a Waldorf-iskoláknál hagyományosan nagy súlyt fektetnek, ugyanúgy mint az életközeli tanulásra. Ez lehetővé teszi az elmélyült tanulás képességét, amely a tanultakat nem csak a következő vizsgáig konzerválja. 
tanóra
A kérdőíves tanulmányt az állami iskolák iskolai elégedettségére vonatkozólag rendszeresített tanulmányokra támaszkodva állították össze, így például a Nemzetközi Pedagógiai Kutatás Német Intézetének vizsgálataira alapozva. Ezért a tudósok össze tudták hasonlítani a Waldorf-iskolákat az állami iskolákkal, jóllehet ezek nem kontrollcsoportként működtek.
Ugyan szép dolog, hogy a Waldorf-iskolások nagyobb örömmel tanulnak, de olyan jól is tanulnak, mint az állami iskolák diákjai?
Itt is alig találunk kifogásolható tényeket. Tanulmányok igazolják, hogy a Waldorf-iskolások és az állami iskolák tanulóinak végbizonyítványai között statisztikailag jelentéktelen különbségek láthatók akkor is, ha az átlagjegyeket iskolafajták szerint hasonlítják össze. Csak a Waldorf-iskolások alig észlelhetően kis hányada fejezi be tanulmányait az általános iskolában, míg reáliskolai végzettség és az érettségi egyensúlyban van. – Nincsen olyan német tartomány, amelyről ismeretes lenne, hogy ott a Waldorf-iskolások rosszabb eredményeket érnének el” – jegyezte meg a tanulmány szerzője, Heiner Barz.
A Waldorf-iskolák helyzete azért különleges, mert szülők tartják fenn azokat. Németországban 230 Waldorf-iskolában 85.000 diák tanul – világszerte több mint 1000 Waldorf-iskola működik. A legtöbb Németországban, ez követi az USA és Hollandia. A Waldorf-tanárok képzését nem adókból finanszírozzák, hanem szülők fizetik. Az alfteri Oktatásgazdasági Intézetben dolgozó Steffen Koolmann adatai szerint egy Waldorf-iskolás szülei évente 125 eurót fordítanak erre. A Szabad Waldorf-iskolák Szövetségének igazgatósági tagja, Henning Kullak-Ublick a politika kötelességének tartja, hogy megszüntesse az állami iskolások és a szülői fenntartású iskolák megkülönböztetését például a finanszírozás támogatása útján.
A tanulmány Bildungserfahrungen an Waldorfschulen. Empirische Studie zu Schulqualität und Lernerfahrungen
("Bildungserfahrungen an Waldorfschulen. Empirische Studie zu Schulqualität und Lernerfahrungen")
könyv formában 2012. októbertől kapható.
 
 
 A cikk fordításáért köszönet Szöllős Ákosnak!